Barátságból szerelem-4.rész

-Ali..-kezdte Sophie.- Én értem, hogy kiakadtál azon amit láttál, de a többiek nem tudják miért rohantál el, és szerintem Bryan is szivesen látna...Vissza kéne menned.
-Persze....-szóltam vissza csípősen, s közben könny szökött a szemembe.-....hogy lássam ahogy Jenifer babusgatja a srácot akibe belezúgtsm? Kösz nem.
- Mikor kifutottál, Jen felfigyelt a zajra és látta, hogy ott állunk az ajtóban. Elköszönt Bryantől és elindult lefele.
Ahogy a mondtot kimondta, ajtónyikorgást hallatszott és Jen lépett ki rajta. Köszönésre és pillantásra sem méltatva minket, hátát kihúzva, orrát fenntartva kivonult a kertből.
Nagyon dühös voltam, de erőt vettem magamon és elindultam vissza a házba. Végül Sophie is elindult.
Mikor beléptünk az ajtón, Laura még mindig kérdő tekintettel meredt ránk.
-Valami baj van lányok?-kérdezte aggódó tekintettel.
-Nem semmi, csak Ali kicsit megszédült és friss levegő kellett neki.
-De már jol vagyok.-mondtam, s közben Sophie helyeslő pillantásokat vetett Laurára, s így nem kellett több kérdésre felelnünk.
Felmentünk a lépcsőn, vissza a szoba ajtajához, de még mielőtt az ajtó felé vettük volna az irányt, meghallottuk a srácok beszélgetését.
-Sztetek, hogy hívjam el? Barátok vagyunk, de.....nagyon tetszik, de... túl szép hozzám. Félek, nem jönne el velem-aggodalmaskodott Bryan.
Nagy sajnálatomra szinte biztos voltam, hogy Jeniferről beszél, csak azt nem értem miért mondta azt h biztos nem menne el vele a bálba. Hiszen most is tökre rámászott...
-Szerintem biztos elmenne veled. És sztem tetszel neki. Nem látod, hogy nézett rád?-szólt Mike.-Én is félek, hogy nem jön el, de azért még is meg fogom kérdezni. Tudjátok, hogy már egy jó ideje  tetszik Sophie, és tényleg félek, hogy nem jön el,de veszem a bétorságot és megkérdezem. Ugyhogy ha én, akkor te is meg tudod kérdezni tőle.
Zack, Bryan és én már 8.vége óta tudtuk, hogy Sophie-nak tetszik Mike. Ez most is megmutatkozott, hiszen arcára olyan széles figyor ült ki, hogy olyat csak nagyritkán látok tőle.
-Nekem is tetszik valaki, de majd megkérem Alison-t, hogy gyakoroljon velem táncolni és akkor majd lenyűgözhetem. Úgy tudom még nem hívta meg senki.
Sophie-val kérdő pillantást vetettünk egymásra. Félreérthetően beszélt Zack, így nem tudtam, hogy velem csak gyakorolni akar, vagy engem akar elhívni...
Kissé aggódni kezdtem, mert ha meghívna, nem akarnám az egyik legjobb barátomat megbántani azzal, hogy nem megyek el vele, de.....Bryan...
Míg ezen gondolkoztam, Mike kilépett az ajtón, gondolom, hogy megnézze itt vagyunk-e már. Ám ahogy meglátott minket, kissé meglepődve nézett ránk. Szinte ledermedt.
-Mikor jöttetek vissza?
-Most jöttünk fel a lépcsőn, 2 másodperce.-mondta Sophie.
-Én nem hallottam, jó halkan jöttetek...-motyogta zavartam Mike, majd visszament a szobába.
Mi pedig kuncogva követni kezdtük.
-Jé, sziasztok!- szólt meglepődöttem Bryan és Zack.