Annyira jó lenne...-gondoltam magamba.-...ha Bryan és én...de mit is képzelek? Csak barátok vagyunk..-ezen vekengtem reggel a suliba menet. Már épp fordultam a suli utcája felé, mikor kiáltásokat hallottam. Sophie jött mögöttem futva.
-Jaj, szia! -köszöntem, mikor mellém ért.
-Szia! Tegnap Bryan folyamatosan téged nézett...-mondta lihegve.
-Én nem ugy lattam. Felénk nézett mert beszéltünk. De nem konkrétan engem.-mondtam csalódottan.
-Lehet, hogy te azt hitted, de én úgy láttam csak téged nézett.-mosolygott.
-Jó is lenne.-mondtam, s ezzel lezártam a beszélgetést.
A suliba nem történt különösebb dolog. Jenifer, egy elkényeztetett osztálytársunk szokás szerint burkoltam mesélte, hogy milyen gazdag és, hogy hova utazott, a talpnyalói pedig szokás szerint ámulattal hallgatták. A fiuk, mint mindig, szinte minden szünetben lementek focizni az udvarra. Uncsi. XP
Délután a megbeszéltek szerint elmentünk Bryanhez. Ám mikor már a szobája ajtajához értünk, lesokkoló dolgot láttam. Tudtam, hogy Jenifernek tetszik Bryan, de...ez...
A "kis hercegnő" épp az ágy mellett térdelt és Bryan arcá simogatta.
Amint ezt megláttam, rögtön, gondolkodás nélkül lerohantam a lépcsőn és kifutottam a házból. A nagy rohanás közben éreztem Bryan anyukájának kérdő pillantását a hátamon, de nem törődtem vele.
Sophie rögtön utánam rohant és egy "rögtön jövünk"-el válaszolt, látva Laura kérdő tekintetét. Becsukta maga mögött az ajtót.
- Ali, várj már meg!-kiáltott utánam,de én akkor már nem futottam, csak a kertben álltam, nem tudtam, hogy mit csináljak...
2016. augusztus 18., csütörtök
Barátságból szerelem-3.rész
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése